Hírek

Uniós pénzek - magyar halak

 2014-től az eddigieknél nagyobb támogatásokat kaphatnak a magyar tógazdaságok. Ez, most is a brüsszeli döntéshozókon múlik, akik a közeljövőben tárgyalják az erről szóló magyar javaslatot. Ha megszavazzák, több hal kerülhet a tányérokra és a horgászok szákjába is.

Egyen halat, finom falat!

Éveken át ezzel a mottóval igyekeztek javítani Magyarország siralmas halfogyasztási mutatóin a halászattal és haltermeléssel foglalkozó szakmaközi szervezetek. A különféle gasztronómiai programok és áruházi akciók részben sikerrel is jártak: négy kiló fölé ugrott az egy főre jutó éves átlag, ami egy évtizeddel ezelőtt még a hármat is alig érte el. Igaz, az EU egészségesebben étkező tagországaiban ennél négyszer, ötször több uszonyos végzi a tányéron. 

A hazai tógazdaságok mintegy 30 ezer tonnányi halat állítanak elő évente. Ennek egy részét az ország 32 üzemében feldolgozzák, más része élőhal formájában a horgászok zsákmányát gazdagítja, néhány ezer tonna pedig tartályokban hagyja el az országot. Jelentős mennyiséget fogyasztanak el ugyanakkor a vizek halfarkasai, a kormoránok is. Egy tudományos felmérés 2400 tonnára becsüli a kárókatona-kolóniáknak a magyar vizekben okozott éves kártételét. 

2014-ben viszont új költségvetési ciklus kezdődik az Európai Unióban és elképzelhető, hogy ennek az időszaknak a halgazdaságok lesznek az egyik legnagyobb nyertesei. A brüsszeli döntéshozók előtt van ugyanis egy magyar javaslat, amely szerint az édesvízi halgazdaságok az eddigieknél nagyobb közösségi támogatást kapnának. Ez Magyarország számára azt jelentené, hogy haltermelésünk akár egyharmadával is nőhetne. 

Erről a vidékfejlesztési miniszter beszélt a közelmúltban, egy tiszafüredi rendezvényen. Fazekas Sándor szerint van esély az uniós jóváhagyásra; bár az is igaz, hogy a gyorsfagyasztott tengeri halak és halkonzervek lobbiereje is nagy.

A tárcavezető azt mondta: a magyar étkezési kultúrába a halfogyasztás szervesen beleillik, a halászlé pedig egyenesen hungarikumnak számít. Ezt az ételt az ország minden táján ismerik, az elkészítési módok azonban akár tájegységenként is eltérőek lehetnek. 

Kiváló balatoni halászlé receptért kattintson ide!

A magyar gasztronómia nagykönyvében a XX. század elejéig kifejezetten sok halétel receptje szerepelt, aztán a rendszerváltozást követő évekig jószerivel csak ünnepek alkalmával került hal az asztalra. Ez a trend most megfordulni lászik és egyre több család egészíti ki a hétközpai menüsort, mondjuk egy rácponttyal. A honi ízlés egyébként is toronymagasan ezt a halfajt részesíti előnyben; a nemesebb süllőből például kifejezetten kevés kerül kivajazott tepsibe. 

A Balaton halászatában, haltermelésében, az ottani telepítésekben, a horgásztatásban és a halőrzésben illetékes zrt. ökológiai szemléletű halgazdálkodást folytat. Ez azt jelenti. hogy igyekeznek fenntartani a halállomány sokszínűségét, egyúttal javítani a vízminőséget és védeni a természeti értékeket. Ez az igyekezet persze nem öncélú, hiszen tulajdonképpen ezek a minőségi vízi turizmus feltételei is.

A társaság a balatonföldvári, a buzsáki, a siófok-töreki és a balatonlelle-irmapusztai tógazdaságban igyekszik megtermelni a tóba szánt halakat, azonban még ezek a halastavak sem fedezik teljes egészében a Balaton igényeit. Ráadásul, a haltermelés idei eredményességét az emelkedő takarmányárak és az aszály is erősen befolyásolták.

Mindenesetre november közepéig így is 309 tonna két- és háromnyaras pontyot, 38000 darab egynyaras süllőt és 163000 darab előnevelt csukát, valamint 300 darab kétnyaras harcsát telepítettek a tóba. A Balaton mindhárom medencéjébe juttott hal. A tucatnyi helyszín közül volt olyan is, ahol a halakat a limnológiai kutatóintézet munkatársai megjelölve engedték a vízbe. 

Az állományok békéjét és a horgászati/halászati rendet 12 halőr őrzi, több-kevesebb sikerrel. A halőrök idén eddig 6700 méternyi illegálisan kihelyezett hálót szedtek föl, 225 esetben tettek feljelentést és négymillió forintnyi bírságot szabtak ki.

forrás:kapospont