Címlap

Nem tudja, hogyan horgászhat az idén? - Ezt kell elolvasnia

Olvasóink értékelése:  / 0

Készült: 2016. január 15. péntek, 11:53

Legkésőbb februártól várhatóan minden állami tulajdonú horgászvízre kiválthatják idei állami és területi jegyeiket a horgászok. Addigra ugyanis a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) végrehajtja a csaknem 700 nyilvántartott állami halgazdálkodási vízfelületet érintő hasznosítási változtatásokat, amelyek lényege, hogy e vízterületek kezelői 2016-tól döntően horgászszervezetek lettek. Az idén egységes állami horgászokmányt hoztak forgalomba, amely az eddigi állami horgászjegyet és a fogási naplót is tartalmazza. Az új állami horgászjegy nem drágul, a MOHOSZ pedig azt kérte tagszervezeteitől, hogy az idén lehetőleg ne emeljék a területi jegyek árait sem.

December 31-én kötötte meg a MOHOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) azokat a szerződéseket, amelynek értelmében az idéntől a MOHOSZ kapta meg 15 évre a legtöbb állami tulajdonban lévő, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület haszonbérleti jogosítványait – közölte az agrárszektor.hu-val Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke. A változtatás azt jelenti, hogy mostantól a MOHOSZ, illetve tagszervezeti és azok tagegyesületei hasznosíthatják e vízterületeket.

Tavaly jártak le a 15 éves szerződések

Összesen csaknem 700 nyilvántartott állami vízterület van az országban, amelyek zömére éppen 2015. december 31-én jártak le a még 2000-ben kötött, 15 éves előző hasznosítási szerződések. Időközben azonban a 2013-ban elfogadott halgazdálkodási törvény kimondta, hogy a természetes vizeken a horgászati célú hasznosítást kell előtérbe helyezni a halászattal szemben. A haszonbérleti ciklus lejártával e vizek közül az elsődlegesen horgászati céllal hasznosított területek kezelését lehetőleg mindenhol a horgászszervezeteknek kell átvenniük.

Nincs betiltva teljesen a halászat

A törvényi szabályozás nem a teljes halászatot, hanem a kereskedelmi halászatot tiltotta be. Így más célú halászatra továbbra is lehetőség van, ha az indokolt. Ilyen lehet például az állományfelmérő, az ökológiai vagy az idegenhonos halakat gyérítő szelektív halászat.

Haszonbérlet, alhaszonbérlet

A nyilvántartott állami vízterületek nagyobb részét eddig is horgászszervezetek kezelték, a többi pedig halászati, illetve vegyes hasznosítású volt – tette hozzá Szűcs Lajos. E vizeken – egy tavalyi törvénymódosítás után, úgynevezett kijelölési eljárással – a MOHOSZ kapta meg a haszonbérleti jogot, így a most már egységesen kezelt vizeket a szövetség koordinálásával mindenhol horgászszervezetek hasznosítják majd. A MOHOSZ ugyanis a megszerzett haszonbérleti jogot a legtöbb helyen heteken belül alhaszonbérleti konstrukcióban továbbadja horgászszervezeteknek. A szövetség ugyanannyi díjat kér, mint amennyit maga is fizet.

Kétféle alhaszonbérleti szerződés

Az elnök tájékoztatása szerint a MOHOSZ kétféle alhaszonbérleti szerződést köt a horgászati hasznosítókkal. Létezik egy olyan megállapodás, amelyet a szövetség közvetlenül létesít horgászszervezetekkel, míg a másik típusú alhaszonbérleti szerződést 28 területi szövetségével, illetve azok társulásaival - a legnagyobb vizekre - köti meg. Ha egy-egy horgászegyesület tagja a MOHOSZ területi szövetségének és eddig is megfelelően hasznosította az adott vízterületet, az alhaszonbérleti szerződések megkötése után szinte „automatikusan” jogosulttá válik egy-egy adott vízterület kezelésének folytatására.

Horgászegyesületeken keresztül hasznosít a MOHOSZ

A MOHOSZ a csaknem 700 vízterület nagy részét a területi szövetségek horgászegyesületein keresztül hasznosítja majd, és velük január eleje óta folyamatosan egyezteti, illetve írja alá az alhaszonbérleti szerződéseket – mondta az agrárszektor.hu-nak Szűcs Lajos. Ez azt is jelenti, hogy a MOHOSZ-nak összeségében várhatóan több száz szerződést kell kötnie.

Hol lehetnek változások?

Mivel a vizek nagy része eddig is horgászati hasznosításban volt, a legtöbb helyen a vízterületek kezelésében nem lesz változás a hasznosítási átszervezések ellenére sem. Új hasznosítókat többnyire ott kell keresni, ahol a vízterületek mostanáig halászati kezelésben voltak. Több esetben azonban az eddigi halászati hasznosítóknak is voltak horgászati tagszervezeteik, így az idéntől ez utóbbiak vehetik át az érintett vízterületek kezelését, ha a Magyar Országos Horgász Szövetség tagjai, illetve új tagként most belépnek a MOHOSZ-ba.

Új állami horgászokmányt kreáltak

Abban nem lesz változás, hogy a horgászok ezután is érvényes állami horgászjeggyel és területi jeggyel horgászhatnak. Az állami horgászjegy azonban  - hat különféle dokumentum összevonásával - az idéntől 48 oldalas, egységes okmánnyá alakult át, amely a fogási naplót is tartalmazza. Az állami jegy tulajdonképpen a fogási napló első oldalává vált, a napló utolsó, kivehető oldala pedig a horgászegyesületi tagváltásra, illetve az eddig külön dokumentumokon kért, különböző nyilatkozatok helyettesítésére szolgál. A napló továbbra is tartalmaz egy naptárat, amelyben a horgászat megkezdését naponta kötelezően jelölni kell.

Mikortól lehet megvenni az idei jegyeket?

Az egységes állami horgászokmányt mostantól közvetlenül a MOHOSZ tagszervezetei forgalmazzák majd. Szűcs Lajos szerint az okmány január közepétől már elérhető lesz a MOHOSZ tagszervezeteinél, illetve a tagszervezetek horgászegyesületeinél, amelyek az alhaszonbérleti szerződések megkötésével megkezdhetik a területi jegyek forgalmazását is. Mivel sok helyen a hasznosító nem változik, többnyire nem kell új területijegy-típusokat kialakítani, így a kinyomtatás után az idei területi jegyek értékesítése is megindulhat legkésőbb január 31-től. Az elnök szerint január végéig akár már azokon a vízterületeken is lehetnek területi jegyek, ahol új hasznosítót kellett kijelölni és új területi jegyformátumot kell kialakítani. A január 31-i dátum azért fontos, mert a tavalyi állami jegyek addig érvényesek. Január 31-ig tehát lehet horgászni az elmúlt évi állami jegyekkel, bár a horgászok addig a kifogott őshonos halakat nem vihetik el, hanem csak az idegenhonosokat tarthatják meg.

Milyen jegyárakra lehet számítani?

Az egységes állami horgászokmány 2200 forintba kerül majd, így azért összességében ugyanannyit kell fizetni, mint tavaly, amikor az állami horgászjegy 2000 forintba, a külön fogási napló 200 forintba került. Várhatóan érdemben nem drágulnak a területi horgászjegyek sem, mivel a MOHOSZ – tette hozzá Szűcs Lajos – azt kérte tagszervezeteitől, hogy az idén lehetőleg ne emeljenek árakat, illetve azon jegyeknél is csak minimális legyen a drágítás, ahol növekedett a horgászható vízterület. A MOHOSZ egyébként most fő szabály szerint 15 évre adja alhaszonbérletbe az egyes vízterületeket, de olyan határozatot is hozott, hogy egy év múlva felülvizsgálhatja döntését. Ennek nyomán pedig elvonhatják a hasznosítási jogot azoktól a horgászszervezetektől, amelyek nem az alhaszonbérleti szerződés szerinti vállalásoknak megfelelően kezelnek egy-egy vízterületet.

A Tisza-tó kivétel a szabályozás alól

Az általános szabályozás alól ma még néhány állami vízterület kivételt képez, mint amilyen például a több mint 100 négyzetkilométeres Tisza-tó. Itt ugyanis a vízhasznosítási jogot 2010-ben kapta meg a zömmel önkormányzati tulajdonban lévő Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft., amely egyébként korábban perben állt a MOHOSZ-szal. Itt tehát a vízhasznosítási megállapodás 2015-ben nem járt le, hanem további kilenc évig érvényben marad.

Balaton, Tisza-tó: maradnak az eddigi hasznosítók

Szűcs Lajos tájékoztatása szerint a MOHOSZ az ügyben már egyeztetett a Tisza-tavi Nonprofit Kft.-vel, amely várhatóan úgynevezett speciális jogállású tagként lép majd be a MOHOSZ-ba, így az új konstrukcióban továbbra is a Tisza-tó vízhasznosítója marad. Tavaly december közepén ugyancsak speciális jogállású taggá vált a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. is, amely ezután is a különleges rendeltetésűvé nyilvánított Balaton vízkezelője lesz.

forrás:agrarszektor.hu