Címlap

Módosult a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet

Olvasóink értékelése:  / 0

Készült: 2015. október 09. péntek, 08:26

Módosult a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet.

 A módosításokat tartalmazó 56/2015. (IX.24.) FM rendelet a Magyar Közlöny 137. számában, a 19831-19837. szakaszokban jelent meg, mely néhány bekezdés kivételével már szeptember 25-én hatályba lépett. Tartalma több ponton érinti a horgászatatot, melyből néhány fontosabb változást vázlatosan emelünk ki a következők szerint: 

Korábban a 10. évet betöltött életkortól 15 évet be nem töltött életkorig a horgászjelöltek 1.000 Ft-os vizsgadíjért tehettek horgászvizsát. Ez kiterjesztésre került, így immár a 18. életév betöltéséig szól a horgászvizsga díj kor szerinti kedvezménye.

Csökkenhet a jegykiadók adminisztrációs kötelezettsége, gyorsulhat a 15. életévet be nem töltött horgászok részére az állami jegy kiadása, mivel az állami horgászjegy igénylésekor részükre a módosítás szerint már nem kell nyilatkozatot kitölteni,

Az országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében az adott vízterület vízkezelője által kiadott területi jegynek a rendelet c)-h) pontja szerinti tartalmát szomszédos ország hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatott formában,

A horgászat, vagy halászat során, legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogásösszesítő táblázatában fel kell tüntetni a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztér kódját, valamint a fogás dátumát. Darabszám-korlátozás alá eső hal kifogása esetén a fogási időpontja (óra, perc) is beírandó.

Ez idáig az érintett vízkezelők a helyi horgászrendje szabályozta, most rendeletbe került a következő szabály: „nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen egy személy egy időben horgászati és rekreációs halászati tevékenységet nem végezhet”

Fontos, fokozott odafigyelést igénylő új szabályozás, amely eddig szintén csak a MOHOSZ Országos Horgászrendjében és a helyi horgászrendekben szerepelt: „halfogásra alkalmas horgászkészség halfogási célú használata során annak folyamatos felügyeletét úgy kell biztosítani, hogy a horgász az aktív halfogáshoz szükséges beavatkozásokat az adott módszerhez igazodó időn belül végrehajthassa. E kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amely alatt a horgász másik, jogszerűen használt készségével halat fáraszt, vagy annak végszerelékét vízbe juttatja, vagy jogszerűen használt csalihalfogó emelőhálót kezel.”

„ha a horgász a horgászhelyét tartósan elhagyja, a horgászkészséget halfogásra alkalmatlan állapotba kell hozni és a végszereléket ki kell venni a vízből.”

Összehangoltabb helyi horgászrendeket és halgazdálkoodást ír elő az érintett vízkezelőknek a rendelet szövege a következőkkel: A „Felszíni vízi összeköttetésű és a halak számára átjárható kapcsolódású nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetén a halgazdálkodási terv kidolgozása során az érintett halgazdálkodásra jogosultak kötelesek egymással együttműködni a hasznosítási, valamint az őshonos halállományok védelmi és fejlesztési célkitűzéseinek összehangolása érdekében. Az együttműködés részletes tartalmát megállapodásban kell rögzíteni, amelyet a halgazdálkodási hatóságnak meg kell küldeni.

„Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a halgazdálkodásra jogosult az (1) bekezdés szerinti, más országbeli halgazdálkodásra jogosulttal való együttműködés lehetőségét keresni köteles. Ha együttműködés jön létre, ennek eredményéről a halgazdálkodási hatóságot tájékoztatni kell.”

Az ingadozó, gyenge vízminőségű horgászvizek kezelőit érintheti a rendelet 8. szakaszának (2) bekezdése, mely szerint a hal-és más hasznos víziállatok tömeges pusztulása mértékének meghatározása csökkentésre került, így a korábbi 100 kg/ha helyett már 50 kg/ha- os pusztulást is tömegesnek kell tekinteni.

A horgásznyelv szerint "intenzív" pontyos vizek kezelői számára előny, hogy a pontyra vonatkozó fajlagos tilalmi idő alóli 5 éves felmentés esetében a halgazdálkodási tervben foglalt rendszeres telepítés mértéke 200 kg/ha/év-ről 100 kg/ha/évre lett csökkentve, tehát ilyen esetekben a felmentés kérésekor adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási tervében szerepelnie kell legalább 100 kg/ha/év ponty telepítésnek.

Szabályozásra került, hogy a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az idegenhonos halfajok kifogását is be kell jegyezni a fogási naplóba.

Bővült a gyermekek, illetve értelmi fogyatékos személyek (Hhvtv. 40 §. (3) és (5) bekezdés) által egy időben használható  eszközök tára, mivel  a díjmentes állami horgászjegy birtokában egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészsége mellett egyidejűleg 1 db 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót is használhatnak.

Módosult az idegenhonos csalihallal való csalizás kérdésköre: „Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.” (Korábban: "Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol a nem őshonos hal kifogásra került.")

Feltehetően a gyakorlati tapasztalatokra alapozottan pontosításra került a fogási napló kitöltésére vonatkozó szabály a következők szerint: „A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász vagy a halász tollal, kitörölhetetlen módon köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját.”

„Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, illetve rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után azonnal köteles a fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni.

Az összeállítás nem mindenre kiterjedően, vázlatosan készült !

Cikk: KHESZ