Címlap

A verseny az verseny...

Olvasóink értékelése:  / 0

Az idő mindent megszépít. Lehet, de az ez évin sokat kell dolgoznia... A felkészülés jegyében egyre több cucc kezdett bekúszni a lakásba, csak úgy észrevétlenül. A férjem az összes estéjét azzal töltötte, hogy a horgokat kötötte, tette ide, tette oda, de az ebédlőasztal, na az szent, azon eszünk, oda nem pakolunk ilyesmit. A fiam is lázasan készült, minden programját átszervezve, mert a pecaverseny, az pecaverseny.

Egyik este gyanútlanul szedem a tányérokat az asztalról, és valami igen megszúrta az ujjam. Nézem, hát egy horog, mely egy méteres zsinórban folytatódott. Nagyon untam már a mozgalmat, így ez most kapóra jött. Indián csatakiáltás és jajveszékelés közepette kezdtem rázni a karom magasra emelve, gondoltam, ez így jó illusztráció lesz. Egy horog a kezembe fúródva, talán visszaszorul a sok oda nem való holmi. Hát az a hülye horog nem kiakadt, és mire összefutott a ház, már csak annyit tudtam mondani, hogy ez az ebédlőasztal, meg milyen veszélyes ez így, de persze vérezni nem vérzett, visszaakasztani már nem volt időm, horog híján nem hittek nekem. Kiröhögtek, és ment minden tovább.

A tűrőképességem végére értem, de mindegy, holnap véget ér a rémálom, reggel indul a verseny.

Megnyugodva álomra hajtottam a fejem.                             

A párom mellettem sorolta a másnapi feledatokat.  

- 10-kor kezdődik a verseny, hozdd le ea gyereket a partra. - Jó, rendben. - mormoltam félálomban.  

- A szendvicseket ne felejtsétek otthon légyszi, és délben hozz ebédet a gyorsbüféből - Ok, rendben, mondtam alig hallhatóan.  

- Mindenképpen hozzatok sapkát, tűzni fog a nap. - Persze, rendben.     ( Mikor lesz már vége...)    

- Ja, és kicsim, ha valamit kiveszel a hűtőből, jól nézd meg, mert a csontkukacok elszabadultaka hűtőben, nehogy megegyél valami olyasmit, amit nem kellene, - Hogy, miiiii? Csontkukacok az én hűtőmben? Na ne már! És most hol vannak? Pattantam fel az ágyból egy pillanat alatt.       - Ne izgulj, már kivittem az összeset a kamrába.

Hát, nagyon megnyugodtam, az tuti. Már láttam lelki szemeim előtt a sonkát, meg a hűtőben lévő összes cuccot, amint ... Na, jó! Hagyjuk.   

A gyereket reggel leszállítottam, aztán irány a hűtő. A férjem szerint csak az alsó polcon voltak. Na ezt meg honnan tudja? Ki tudja mit műveltek a hűtőmben egész éjjel?

Minden KUKA. Hipó, aztán még egy kis hipó és még egy kis fertőtlenítés. Csak a biztonság kedvéért.

 A fiam nyerte. Hurrá!

A tényen ez viszont nem változtat. A hűtő üres, kaja nincs. Konzerv van. Egy úszó állat van rárajzolva, valami vizi lény. Hogy, hal??? Na, ez az a szó, amit egy darabig nem akarok hallani!

forrás:http://cinnamon4x.cafeblog.hu/