Hírek

Egy őszi pelletes nap…

  • Nyomtatás

Most hogy tél van és pont nem lehet rámenni a jégre, mert veszélyes, kényszerhelyzetben vagyok… Nem tudok menni horgászni, pedig ritkán van ilyen, még a családom is  csodálkozott, hétvégén, itthon? Nos igen, vannak kivételek, de ilyenkor kinyitom a laptopot és írok az őszi pecákról, mint most is…

 

  

Novembert írunk, két fiammal elindulok, horgászni. Mivel még nem eléggé érdeklődnek a kedvenc sportom iránt, inkább élvezik a természet szépségeit, fotóznak túrázgatnak, mondhatom mint szülő, elvannak velem, legalábbis egy ideig. Megbeszélem velük azért, ha már őszi szünet van a suliban, hagyják Apát pár órára kikapcsolódni, mert megérdemelném, hisz azt mondtam, ma nem kell tanulni… Valamit, valamiért, a megállapodás az megállapodás!

 

 Miután a két pernahajder elment az erdőbe játszani, neki is láttam a horgászatnak. Kivételesen etetőanyag nincs nálam, csak egy csomag mikropellet, meg egy üveg aroma CSL ízesítésben. Előveszek egy tálcát beleöntöm a „minitarthonyákat” legalábbis ez jut eszembe a mikropelletről. Meglocsolom az aromával és várok, addig is felszerelem a botomat. Mire kész a szerelés a pellet is megdagad, igazi kézzel formázható lágy pellet alakult ki belőle. A etetőkosárba ez megy bele, egy gyenge kis nyomással segítve a tapadást. Berepül a kosár, persze csak míg a klipsz engedi, hisz ki van akasztva a pontos etetés elérése érdekében. Tizet dobok, ennyi elég lesz és most már, itt az ideje horgászni is.

 

Meglepően hamar jönnek a kapások, ponty, compó, kárász, jön itt mindenki, még egy kis amur is idetolakodik, ilyenkor novemberben? Úgy tűnik jó döntést hoztam, hogy nem etetőanyagot hoztam csak pelletet. Még a halak is értékelték az ötletem. Igazság szerint ha kiszámolnám az árát és összehasonlítanám az eltöltött pár órát és fogott halak mennyiségét, szóval megérte…A kosárból kikerült apró pelletek, kis pici aromabombaként kezdtek üzemelni és ezt a halak szerették, hisz ették.

 

 

Persze a gyerekek is visszajönnek az erdőből csatakosan és koszosan ahogy a „kell”. Egy kis alkudozást még akartam, hogy maradjunk még, de beismertem, hogy nem hoztam elég táplálékot nekik, tehát indulás haza. Nekem ez a pár óra is sok halat jelentett, és egy jó napot egy szép tavon.

  

Harangi Csaba