Hírek

Horgászjegyek és más egyebek…

• 

 A Bakony Balaton Horgászszövetség honlapján olvastuk az alábbi közérdeklődésre számot tartó anyagot melyhez mi is csatlakoznánk több olvasónk kérésének eleget téve, akik a megszűnt „fehérjegyről” érdeklődnek.

 

 

 

 ,

Az év eleji horgászjegyváltási dömping közepette megszaporodtak az állami horgászjegy kiváltásával kapcsolatos kérdések. Tapasztalataink szerint azon horgászok körében (velük kapcsolatban) nagyobb a bizonytalanság, akik rövidebb, hosszabb ideig szüneteltették a horgászatot.  Lássuk tehát a helyes eljárást.

A Halászatról és a horgászatról szóló 1997:XLI. tv.  20. § (2) bek. rendelkezése szerint “Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja, és fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni.”

Az idézett előírás szerint tehát az állami horgászjegy kiváltásának három feltétele van. Állandó feltétel a horgászszervezeti – magyarul: egyesületi – tagság megléte. A kezdő horgászok kivételével szintén állandó törvényi feltétel a fogási napló leadása! Harmadikként pedig egy vagylagos feltétel következik, vagy a horgász vizsgabizonyítvány, vagy az előző évi horgászjegy bemutatása. Itt a kulcsrészlet az “előző évi horgászjegy”. Tehát nem egy valamikori, hanem konkrétan a kiváltási évet megelőző évre szóló horgászjegy megléte a követelmény. Tehát aki akár csak egy évig megszakítja a horgászatot, az a kihagyás után már kizárólag a vizsgabizonyítványa bemutatásával válthatja ki az állami horgászjegyet. Akinek nincs meg, vagy egyáltalán nincs vizsgabizonyítványa, annak bizony új vizsgát kell tennie.

A fenti utolsó mondathoz egy rövid magyarázat és egy gyakorlati jótanács kívánkozik.

A magyarázat: Kiknek nincs horgászvizsgájuk? Azoknak a ma már bizony idősebb horgászoknak, akiknek az igazolványában a jelenlegi rendelkezések bevezetésekor a “Horgászismeretekből beszámolt” bebélyegzés szerepelt. Ők egyszeri felmentést kaptak az állami horgászvizsga letétele alól.

A jótanács: célszerű szakítani azzal a nem ritka gyakorlattal, hogy a horgász minden “papírját”, így a vizsgabizonyítványát is az igazolványában tartja. Ennek elvesztése, megsemmisülése esetén nem marad bizonyíték a horgászvizsga abszolválásáról. Márpedig a vízbe esett és ott véglegesen elmerült vagy csak simán elvesztett igazolványok száma nem kevés. A vizsgabizonyítvány a sublótfiókban jobb helyen van.

Ami az úgynevezett „fehérjegye”t illeti: Nekem is csak részinformációim vannak. Állítólag nem tudtak megegyezni az ebben érdekelt felek. Legutóbb a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa és a Magyar Országos Horgász Szövetség adta ki ezeket a jegyeket. Az elmúlt évben jelentős változások történtek, kikerült a Mohosz kötelékéből a Tisza-tó, átalakult a Haltermelők Szövetsége. A jelenleg érdekelt felek összeültek, tárgyaltak, nem jutottak dűlőre első körben. Ezt követte egy második megbeszélés, amelyen a Ráckevei-Dunaági Szövetség, a Tisza-tó a Balaton és a Mahal (korábban Haltermosz) vezetői jelentek meg, és nem tudtak megegyezni. Amennyire én tudom, korábban a fehérjegyek árbevétele úgy oszlott meg, hogy a Mohosznak járt 50%, a Balatonnak 27,3%, a Haltermosznak 22.7%.

A hírek szerint az első megbeszélésen a Mohosz vezetése (választmánya?) ragaszkodott a korábbi 50%-hoz annak ellenére, hogy a Tisza-tó kikerült a Mohosz hatásköréből- ez nyilván kiverte a biztosítékot az érintett Tisza-tavi vezetésnél, de mások is úgy gondolták, hogy ez így nem tisztességes. A Tisza-tó ügye korábban is nagy vihart kavart, a végleges bírósági döntés, amelyre majdnem egy évtizedet kellett várni rámutatott a Mohosz kompromisszum képtelenségére, a már régen nem tartható „erőből diktálunk” felfogására. A Tisza-tó esetében jól látható-, hiszen eltelt egy esztendő,- hogy mekkora változások történtek ott. Az új tulajdonos nem diktál, hanem szolgáltat! Érdemes megnézni például színvonalas honlapukat, amelyből mindenki naprakész lehet a tóra vonatkozó fontos információk tekintetében. Hosszú távra terveznek fokozottan együtt működnek a vízirendészettel, a rendőrség más szervezeti egységeivel, a vízügyi-, természetvédelemi- és környezetvédelemi hatóságokkal, a horgászegyesületekkel, horgász érdekvédelmi szervezetekkel, a polgárőrséggel és a társadalmi halőri csoportokkal, stb.

Nem látnak el érdekvédelmi feladatokat, azokat a horgászegyesületekre bízzák természetesen együttműködve velük. Fontos, hogy az egyesületekkel történt egyeztetések alapján a vezetés lehetővé teszi, hogy az egyesületek által delegált tagok a teljes haltelepítési folyamatban részt vegyenek. Halmentést csak a törvény által előírt esetekben a telepítéssel megegyező gyakorlatot követve hajtanak végre. A halgazdálkodás területén is módosítottak a korábbi gyakorlaton. A társaság 2000-ben, a halászati hasznosítási pályázatában olyan haltelepítési tervet adott be, amely a ciánkatasztrófa következményeinek csökkentését célozta. Ezért új haltelepítési tervet dolgoztak ki, amelyben továbbra is meghatározó a ponty mennyisége, azonban ebből a halfajból csak két- és háromnyaras példányokat terveznek telepíteni. A tervben ragadozó halak is szerepelnek, süllő, csuka és harcsa ivadékok kihelyezése.  Visszatérve a „fehér jegyre”.  A második megbeszélés sem hozott eredményt, akkor már a Balaton vezetése is úgy gondolta, hogy abban a formában számukra az együttműködés nem elfogadható. Valószinüleg az történt, hogy miután a Mohosz elbukta a Tisza-tavat, új helyzet állott elő, ahol a megegyezésre amúgy kész partnerek megkérdezték, hogy milyen alapon követel a Mohosz 50%-ot, és nyilván az is szóba került, mert szóba kellett kerülnie, hogy ki mekkora területtel bír, az érintett vizek hogy vannak telepítve, milyenek a halfogási eredmények stb.

Szomorú, hogy nem lesz az idén ilyen jegy, mert a vándorhorgászok jóval több pénzt lesznek majd kénytelenek kifizetni, hogy passziójuknak hódolhassanak. Az már csak hab a tortán hogy mindezt köszönhetik Országos Szövetségüknek, amely a tárgyalások elején diktálni próbált, nem véve tudomásul, hogy a korábbi helyzet jelentősen megváltozott.

Meggyőződésem, hogy egy év múlva, ha lesz ebben az ügyben tanácskozás, minden résztvevő belátja, hogy szükség van életszerű, a mások érdekeit is tiszteletben tartó korrekt megállapodásra. Mert az nem lehet, hogy továbbra is az ostobaság, a hatalmi gőg a kompromisszum képtelenség győzzön a horgászérdek fölött!

Zákonyi Botond