Hírek

TÉLI FÉNYBEN

• 

 Készültem egy jó pecára, de Péter az Amígó tó gazdája előre jelezte, együnk is együtt valamit, ha már pecázunk főzzünk is, tél ide vagy oda. Gondolta egy jó őzpörkölt sosem káros, szerintem jól gondolta.

 

 

Rohács Peti barátommal indulunk a tóhoz, közben sűrűn mondogatja, biztos befagyott… Én csak mosolygok, én ettől sokkal több információt tudok, de úgysem hinne nekem, már megszoktam, ez bizony, amíg a világ-világ így lesz, nem sok szavam van…

 

Szerencsére a tó bebizonyította, hogy szabad víztükör takarja, mely szinte ragyog. Ugye megmondtam, de mondok semmit inkább, csak élvezem a táj szépségét és fotózok. 
Bepakolunk a kiválasztott helyre, elsőre spiccbotok kerülnek elő, gondoltuk ez mindig beválik itt, akkor most is…

 Mélységmérés, majd gombócok repülnek, melyek édes epres illatúak. Most valahogy nincsenek étvágyuknál, vagy nincsenek is itt, nem tudni…

 

Közben a távolban elindul egy ismerős alak és célba veszi a tó hátulját, rengeteg cuccal együtt. Nos igen megérkezett Norbi! Itt ma oktatás lesz. Ez általában azt jelenti, hogy leül egy helyre és addig folytatja a keresőpecát feederrel, míg ki nem fog 10-20 pontyot, zsinórban, megszakítás nélkül! Nem egyszer, nem kétszer láttam már, szóval ma is így lesz, biztos vagyok benne. Hajrá Norbi, húzzad a pontyot, addig mi is pecázunk, hisz azért jöttünk.

Mivel a hetes spicctáv nem tűnik jó választásnak, folytatásként egy feedert veszek elő, meg egy csukázót. Ebből talán jobb eredményem lesz. Peti barátom is vált, szinte irigykedem ő bizony nem felejtett el matchbotot hozni, min én. Repül a waggler és szánkázik a kárász kifelé. Ez bizony most működik, nagyon is jól. Működik Peti csukázója is, amit egy „krokodilpofájú” kifogása bizonyít.

 

Végre a feederen kapásom van, elkezd citerázni a fék ez bizony ponty és ahogy elnézem a nyurgák közül való lesz. Csonticsokor dipezve, ezt ajánlottam fel fogyasztásra a halnépségnek. A nyurga, mert az, már a szákban pihen, majd örömmel úszik tova, szabadon. Most kárászok veszik sorra a feedert, jól elvagyunk a csípős hideg szélben.

 

A tógazda kedvesen invitál bennünket, kész a pörkölt. Mindenki kipirulva eszi és igen, mosolyog és nevet. Régen hangzott itt el nevetés, de most végre igen. Fesztelenül örömmel, mint a természetet szerető és védő emberek közt szokás. Jó nap ez a mai, fagyos időjárástól függetlenül.
Még mindenki fog pár halat, természetesen Norbi csakis pontyokat, hisz megbeszélte velük ki mikor következik kapni, nehogy összevesszenek a víz alatt. 

 

Mindenki elégedetten pakol össze, hisz elmondhatja, annyi halat fogott mintha nyáron kijött volna horgászni, de most január van….Ez is egy jó nap volt, amígók az Amígón.

 

Harangi Csaba