Címlap

Mentőövet várnak az államtól a tiszai halászok

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 
  • Nyomtatás

 

 Az biztos, hogy januártól megszűnik a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeken, a Dunán és a Tiszán is. Ez azt jelenti, hogy a halászok ugyan még halászhatnak néhány eszközzel, de nem adhatják el a zsákmányukat. Csongrád megyében korábban 20-30 ember foglalkozott ezzel, idén azonban már csak 10 ilyen engedélyt adtak ki. Ők most mihez kezdenek? A kérdést tavasszal is, és most is feltettük Ujhelyi Dezsőnek, a Tisza Halászati Szövetkezet elnökének. Ő azzal hárította el érdeklődésünket, hogy amíg néhány kérdés tisztázatlan, felelőtlenség lenne nyilatkoznia.

A természetes vizeken dolgozó halászok kft.-kbe, szövetkezetekbe tömörültek. Ezek pályázat útján megnyerték a folyó egyes szakaszain a halászati hasznosítás jogát. Így e szervezetek adták ki a horgászoknak az engedélyt arra a vízre. Csongrád megyében évente 2-4000 pecás vált engedélyt a Tiszára, idén ez egy felnőtt számára 14 ezer 500 forintba került.

A megyei Tisza Halászati Szövetkezetnek a horgászengedély-eladásból származik hosszú évek óta a legnagyobb bevétele. Be is lőhető, körülbelül mennyi, mert a szervezet a szerződése alapján köteles volt a jegyárbevétel 50 százalékát évről évre arra fordítani, hogy halat telepítsen a folyóba. Ezt a kötelezettségét hivatalos információink szerint teljesítette is. Más forrásból pedig tudjuk, évente 25-30 millióból engedett előnevelt pontyot, süllőt, harcsát a Tiszába.

Mészáros Dezső kollégáival pertársaságot alapított, és szövetségesként számít a halkereskedőkre. Fotó: Kuklis István

Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, ivadéknevelő tavakat tart fönn. A halászok abban bíznak, a módosított halászati törvény végrehajtását szabályozó rendelet nem zárja ki, hogy e szövetkezetek továbbra is pályázhassanak a folyó hasznosításának jogára. Ha nyernek, náluk maradhat a horgászengedélyekből származó bevétel. Ez egyfajta mentőöv lenne, néhány munkahely megmaradna, mert akkor az ivadéknevelő tevékenységet is folytatni kell. A tájidegen fajok – busa, törpeharcsa, ezüstkárász – szelektáló halászata szintén adhatna még munkát, hozna bevételt. Azt, hogy erre mekkora az esély, nem lehet megmondani. Amikor a törvényt módosították, kinyilvánították, hogy a természetes vizeket nem halászati, hanem turisztikai céllal akarja hasznosítani az állam. Tehát a horgászok szempontjait, érdekeit vette figyelembe. Ők nem 250-en, hanem 350 ezren vannak, a hozzájuk kötődő, belőlük élő ipar is jelentős.

Az is köztudott, hogy a Tisza megyei szakaszára nem a szövetkezet lesz az egyedüli pályázó, a horgászegyesületek is készülnek e feladat átvételére.

Tavasszal, amikor az új jogszabály napvilágot látott, a csongrádi halász, Mészáros Dezső azt nyilatkozta lapunknak, több kollégája gondolkodik azon, hogy kártérítést kér az államtól.

– Azóta megalakították a pertársaságot, én is csatlakoztam. Fogadtunk egy budapesti ügyvédet, aki vállalta, hogy képviseli az érdekeinket. Ez biztosan el fog húzódni, és azért jó lenne tudni, hogy január elsejétől miből veszünk kenyeret – mondta most a halász. Szövetségesként számít a halkereskedőkre, akik nyáron már csak azért is vettek folyóvízi halat, mert a tógazdaságoktól származó kínálat olyankor egyhangú. Abban is bízik, hogy a vendéglátók, akik folyami halból is főztek, szintén melléjük állnak. Tud egy felső-tiszai vendéglősről, aki Fazekas Sándor mezőgazdasági minisztertől kapott oklevelet azért, mert 15 fajta folyami halból kínál ételeket – az az ember most bezárhat.

forrás:delmagyar.hu