Címlap

Jövőre használhatóbb lesz a fogási napló

Olvasóink értékelése:  / 0

Készült: 2015. június 02. kedd, 11:49

 Több változás is történt az utóbbi időben, amelyek a horgásztársadalmat érintették. Ezek hatásáról, fogadtatásáról beszélgettünk Székely Gáborral, a Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetségének ügyvezető elnökével.

Az egyik, közérdeklődést kiváltó változás, hogy a jövő évtől tilos lesz a természetes vizeken a kereskedelmi célú halászat. Ennek Tolna megyében eddig sem volt túlzottan nagy jelentősége. – Van ugyan két halászati szövetkezet a megyében, de az egyik régebben, a másik mintegy másfél esztendeje már korlátozta ezt a tevékenységét – tudjuk meg Székely Gábortól. Ugyanakkor a mi horgászainkat is közelebbről érinti például a fogási naplóval kapcsolatos adminisztrációs kötelezettség. Sokan panaszkodnak, hogy kézben fogva az okmányt, szinte lehetetlen az apró rubrikákat megfelelően kitölteni.  – Ez a napló bizony nem a legjobban sikerült. Az országos szövetség is jelezte már, hogy ezen a jövő évi napló megszerkesztésénél változtatni kell – mondja az ügyvezető elnök.

Viszonylag új dolog, hogy a kifogott halat a vízpartról távozás előtt „le kell ölni”. A jogszabály megjelenésekor erről sokat beszéltek, de mára mintha csökkenne a téma jelentősége. – Korábban inkább panaszt, legutóbb viszont a kedvező hatást jelző véleményt hallottam erről – osztja meg velünk tapasztalatát az ügyvezető. Egyik, saját tóval rendelkező egyesületünk jelezte, hogy a harcsaállományukra ez jótékony hatással van. Ugyanis a nagytestű halakat nehezebb illegálisan értékesíteni, s azok kereskedelme visszaesett. Nem tudni, mennyire általános ez a vélemény, mindenesetre ilyen is van.

A munkaképes korú horgászok számában kicsit elmarad a megye az országos átlagtól, utánpótlásból viszont jobban állunk (Fotó: Mártonfai)

Tolna megyében mintegy tízezer szervezett horgász van, a tavalyi esztendőt pontosan 10.090 fővel zárta a szövetség. 2013-ban volt egy jelentős csökkenés, több, mint 700 fő, 2014-re viszont nőtt a tagok száma. A létszámot befolyásolhatja, hogy egyrészt az idősebbek kiöregednek, a fiatalabbaknak meg munkahelyük van, kevés idejük marad a horgászatra. Másrészt anyagi okok is közrejátszhatnak, egyre nehezebb nemcsak a horgászat, hanem más hobbi finanszírozása is. Ami az utánpótlást illeti, megyénkben évek óta 1200 körüli a gyermekhorgászok száma, az ifjúsági horgászoké sem változik jelentősen. Az ország többi részéhez képest szerencsésebbek vagyunk, nálunk inkább az idősebb és a munkában álló korosztály körében kellene erősíteni.

Aki horgászni akar, annak vizsgáznia is kell

Ami a horgászvizsgákat illeti, az idén már meglepően jó eredménnyel vizsgáznak a jelentkezők. Az idén a bukások aránya az előzőekhez képest visszaesett, mondhatni a normális szintre. A vizsgáztatás egyébként nem lazább, írásbeli is, szóbeli is van. Az írásbelin a 32 pontból minimum 22-őt kell elérni. Ha ez nem sikerül, akkor a vizsgázó nem mehet szóbelire. Tavaly az év közepén a hatóság módosította a vizsgaszabályzatot, az elérendő pontszámokat lejjebb vitték, a 32 pontból addig 26-ot kellett elérni az írásbelin, ezt levitték 22-re. A szóbelinél tavaly az első félévben még hat halfajt kellett felismerni, a második félévben már tízet, s a hangsúly áttevődött arra a halállományra, amellyel a horgász gyakrabban találkozik. Ez meglátszik az eredményeken is. Könnyítettek is a vizsgaszabályokon, de a horgászok is felkészültebbek. – Éppen a napokban néztem utána, ha az írásbeli részt a korábbi, szigorúbb szabályok szerint kellett volna teljesíteni, akkor is sikeresen vizsgáztak volna a leendő horgászok – számol be pozitív tapasztalatáról Székely Gábor. Úgy látszik, komolyan veszik a felkészülést, s ezt jól teszik, mert a szabályismeret hiánya esetleg több tízezer forintjukba is kerülhet.

A halőrök jogai

Változtak a halőrzés szabályai, a halőrök jogai is. Bővült a halőri, rendészeti vizsgával, munkaszerződéssel rendelkező hivatásos halászati őrök jogosítványa. Az állami és önkormányzati alkalmazásban lévő halászati őrök minden vízterületen eljárhatnak, a tulajdonos, kezelő alkalmazásában állók csak az alkalmazójuk területén. A társadalmi halőröknek kicsit szűkebb az intézkedési  jogkörük, de a horgászokmányokat ők is elkérhetik, felhívhatják a figyelmet a jogszabálysértésre, s amíg oda nem ér például a rendőr, megkísérelhetik visszatartani a halgazdálkodás szabályait megsértőt.

forrás:teol.HU