Címlap

Gyermek horgászok versenye 2016.

Olvasóink értékelése:  / 0

  Ha két szóval akarom összefoglalni a 2016. junius 05-én a Tüskevári horgásztavon megtartott rendezvényt, ami közel másfél hónapos munkával járó készülődéssel, sok szervezéssel, egyeztetéssel, idegeskedéssel, fohászkodással valósult meg, akkor csak annyit mondhatok, hogy "jól sikerült".

Nem is térnék ki az előzményekre, mert az nem ide tartozik, a lényeg az, hogy megint sikerült kicsalni a szobákból, a tv és számítógépek mellől közel ötven lúrkót és az őket kísérő szülőket. Nagyon sajnálom azokat, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak résztvenni a versenyen, pedig előzetesen bejelentkeztek. Sajnos egy élménnyel maradtak szegényebbek.

Valószínű, hogy az időjárás is befolyásolta döntésüket, hiszen a hajnal esővel indult, de reggel hatkor már sütött a nap és kellemes időben zajlott a rendezvény. Kilenc órai kezdés volt a kiírásban meghírdetve, természetesen előtte regisztráció, tájékoztató és sorsolás. Nyolc órakor még kevés versenyzőt számláltam, meg voltam győződve, hogy az eső elijesztette a versenyzési kedvet. Aztán hipp hopp máris negyvenhárom eltökélt gyerek és szüleik várták az eligazítást és a verseny kezdetét.

Két korosztály kűzdelme vette kezdetét kilencóra tizenöt perckor. Nem tudom , hogy a halak mit vacakoltak az elején, de nem nagyon volt kedvük a horogra akadni, de aztán... Volt itt kérem minden fajta hal. Kicsi, nagy, keszeg, kárász, ponty, sneci. Volt izgalmas fárasztás, volt szakítás, volt sok szákolás. Versenyhelyzet volt a tavon. A halak kímélése érdekében folyamatosan mérlegeltek a segítők - nem is volt halpusztulás - nőttek a kifogott halak darabszámai és az összsúly. Na igen, mert különdíjat kap a legnagyobb halat és a legtöbb darab halat fogó versenyző. Szóval nagy volt az izgalom, és ha azok a halak csak akkor kaptak, ha a vesenyző a parton cigánykereket vetett, hát akkor azt kell csinálni. Mellesleg ez nagyon bejött.

A felnőttek néhány helyen jobban izgultak mint a gyerekek. Kitartóan segédkeztek, hiszen egyébként is a versenykiírás szerint ez kötelező volt. Az egyik szülő halkan és megdöbbenve megjegyezte:" csada, hogy a gyerkőcök milyen fegyelmezettek". Igen? Kérdeztem. Nekem ez annyira természetes. Ide a lúrkók versenyezni jöttek, ami fegyelmezettséget és komolyságot követel és ezt ŐK tudják!

A "bázison" keményen folyik a hadtáp munka. Üstben és bográcsban fő az ebéd, a barátok és szülők sütik és töltik a palacsintát, hiszen a kemény kűzdelemben megfáradt versenyzők és segítőik éhségét majdan csillapítani kell. A palacsinta parti pedig elengedhetetlen része ennek a versenynek. Az asztal meg vagyon terítve, időben készen lesz minden.

12:15. Kürtszó hasít a levegőbe. Na nem a menetrendszerinti sétahajó akar kikötni, hanem a verseny végét jelenti ez a harsány hang. Vitorlát, akarom mondani pecafelszereléseket bevonni, kezdődik a végső mérlegelés. A segítők a folyamatos mérlegelésnek és az ügyességüknek köszönhetően hamar végeznek mind a hárman. Egy kis matek és máris előttünk a végeredmény. Mindenki itt van? Akkor kezdjük az eredmény hírdetést. Nagy az izgalom versenyzői és kísérői berkekben.

Két kategóriában indultak a versenyzők, az egyszerűség kedvéért "kicsik és nagyok", nem megsértve ezzel egyetlen egy versenyző önérzetét sem. Sajnos voltak olyan versenyzők minkét kategóriában, akiknek nem sikerült halat zsákmányolni, de a nyakukba akasztott emlékérem és egy kis ajándék csomag kárpótolta ezt a hiányosságot. A "kicsiknél és nagyoknál" is az első öt helyezett kapott több nyereményt, az első három pedig az érem mellé egy kupát is felemelhettek, tudatva mindenkivel, hogy most ŐK voltak a legügyesebbek.

Külön díjazásban részesült a legnagyobb és a darabszámra legtöbb halat fogó versenyző. Egy egy kupa emlékezteti arra, hogy milyen sokan megtapsolták ügyességéért. (cigánykerék)

Na, de nézzük szépen sorjában:

0-10 éves kategória első helyezettje Bartha Dominik 7100 grammal,     második Szabó Noémi 5750 grammal, harmadik Jónás Zsolt 3150 gramm.

10-15 éves kategória első helyezettje Praczu Lili 3470 grammal,               második Major Jenifer 3370 grammal, harmadik Praczu Luca 3110 gramm.

A legnagyobb (3650gr) és legtöbb (10db) halat Szabó Noémi zsák-mányolta, így a második helyezésért járó kupa mellé még átvehetett két kupát. Szóval, tényleg bejött a cigánykerék.

A tógazda Rimaszombati Imre különdíjakkal jutalmazta a verseny legjobbjait.

Külön díjaztuk azt a versenyző hölgyet, aki eddig minden versenyünkön részt vett, de most sajnos csak fél kézzel tudott horgászni, mivel a másik gipszben volt. Az édesapja elmondta, hogy Petrát nem tudták volna, de nem is akarták lebeszélni a versenyzésről.

Az ebéd és a palacsinta az utolsó falatig elfogyott éhesen nem maradt senki. Mindenütt mosolygós, vidám arcokat láttam akkor is, amikor a búcsúzásra került sor. Jövőre feltétlenül jövünk, mondogatták. Jó! Rajtunk nem múlik.

Végezetül mégegyszer köszönetet kell, hogy mondjak így az íráson keresztül is barátainknak, szülőknek, támogatóinknak, hogy, ahogy mondani szokták: ez nem jöhetett volna létre nélkülük.

Köszönet a segítőknek, köszönet a résztvevőknek!

Takácsné Gáspár Éva

FOTOALBUM