Címlap

MÉG AZ ÉV VÉGE ELŐTT ÚJ GAZDÁRA TALÁLNAK A HORGÁSZVIZEK

Olvasóink értékelése:  / 0

A horgászatra használható hazai területek csaknem nyolcvan százalékának esetén az idei év végén lejár a kezelői jog, ezen területek nagy részét pedig – a néhány napja elfogadott törvénymódosítás nyomán az eddig halászattal hasznosított területtel együtt – a Magyar Országos Horgászszövetség (Mohosz) kapja meg, míg a pályázatok elsősorban a nem természetes vizekre – bányatavak, víztározók – vonatkoznak majd. Ez utóbbi a most felszabaduló területek húsz százalékát jelenti. A pályázati felhívások jogszabályi hátteréül szolgáló miniszteri rendelettervezet már megjelent a kormányzati oldalon. Eszerint a pályázók közül előnyt élveznek a halgazdálkodási, illetve horgászati céllal létrehozott országos hatókörű civil szervezetek, vagy a velük közösen pályázó magánszemélyek, őstermelők vagy szövetségek. Szintén előnyt jelent a felsőfokú halgazdálkodási képzettség, és azzal is többletpontokat lehet szerezni, ha a pályázó vállalja a helyszíni területi jegykiadást és információszolgáltatást, biztosítja az állami horgászjegy elérését, a horgásztatáshoz pedig kiegészítő, családbarát szolgáltatásokat társít.

Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke a Magyar Időknek elmondta: a kijelölés nem öncélú, a célja elsősorban az, hogy ahol eddig horgászkezelésű volt a víz, ott ezután is folytatódjon ez a tevékenység, s mivel a jövő évtől a magyar természetes vizeken kereskedelmi céllal halászni már nem lehet, ezeket a vizeket is horgászcéllal kell hasznosítani. Bár a vagyonkezelői szerződéseket a magyar állam a Mohosszal köti meg, a szövetség tagszervezeteinek alhaszonbérletbe adja a területeket. A könnyítés ugyanakkor – hívta fel a figyelmet az elnök – nem vonatkozik az elvárt feltételek teljesítésére. Így aki vállalja, hogy kezelésbe vesz egy vízterületet, minden – korábban is elvárt – feltételnek meg kell felelnie: például halgazdálkodási tervet kell készíteni, biztosítani kell a terület őrzését, a terület ökológiai megőrzését, az idegen, nem őshonos fajok gyérítését. Az elnök szerint a bérleti díjakban sem lesz változás: a szövetség ugyanolyan áron adja tovább a területet, mint amennyiért az államtól megkapta. A már említett rendelettervezet szerint a bérleti díj hektáronként és vízterületenként 200 és 3000 forint között változik, legkisebb összege tízezer forint. Szűcs elmondta: a vagyonkezelői szerződéseket várhatóan december második felében megköti a szövetség és az állam.

Szűcs Lajos

Szavai szerint az új rendszer bevezetésével kiküszöbölhető lesz az egyes horgászszervezetek közötti versengés, és mindenki a közös munkára és a horgászturizmus fejlesztésére tud fókuszálni. A jövő évtől pedig több olyan változtatást vezet be a szövetség, amelyek segítik majd a horgászturizmus fejlődését. Jövőre egy új engedélykiadási metódust indítanak el, és a fogási eredménynapló vonatkozásában is újításokat terveznek. 2017-től pedig az egész rendszert összekötik egy mobiltelefonos fejlesztéssel, amely nemcsak a horgászok életét könnyíti meg, hanem az ellenőrzésben is segít majd.

Szűcs Lajos szerint ma az európai országokban is jól látható, hogy a horgászturizmus jelentősége lassan egyenrangú lesz a halászattal, ráadásul az ebből származó bevétel is kiegyenlítődni látszik. Nemzetgazdasági szempontból is jelentős szerepe lehet a horgászturizmusnak, az ebből származó költségvetési bevétel – a horgászathoz köthető szolgáltatással együtt – elérheti a 10 vagy akár a 100 milliárd forintot – tette hozzá a szakember.

forrás:magyaridok.hu